A Teozófiai Társulatot New Yorkban alapították 1875-ben és az indiai Madras (Chennai)-ban vált testületté 1905-ben. Teljesen felekezet nélküli társulása olyan embereknek, akik az igazságot keresik, az általános testvériséget akarják elõmozdítani, a toleranciát megvalósítani, az elõítéleteket csökkenteni és a vallások, nemzetek és fajok lényegbeli egységét hangsúlyozni.

A Teozófiai Társulat ma már közel 60 országban mûködõ nemzetközi szervezet.

Minden területen bátorítja az igazság keresésének szabadságát és támogatja az egyéni hit jogát.

Az igazság kereséséhez tanulmányozásra a teozófiaként ismert bölcsesség-hagyományt bocsátja rendelkezésre.

Független minden vallási, politikai vagy ideológiai rendszertõl.

Tagjai szerte a világon az emberiség szellemi megvilágosodását és a humanitárius eszmék kifejezését igyekeznek elõmozdítani.

A Teozófiai Társulat jelmondata:

HÁRMAS CÉLJA:

ELSÕ: Megalkotni az emberiség egyetemes testvériségének egyik magvát nemzetiségi, vallási, társadalmi osztálybeli, nemi és faji megkülönböztetések nélkül.

MÁSODIK: Támogatni a vallások, bölcseletek és tudományok összehasonlító tanulmányozását.

HARMADIK: Kutatni a természet még fel nem ismert törvényeit és az emberben rejlõ erõket és képességeket.

A Teozófiai Társulat tagjai olyan tanulmányozó és kutató emberek, akik

vagy a világ valamelyik vallásához, vagy egyikhez sem tartoznak,

a fent említett három cél elismerése révén egyesültek azért, hogy elsimítsák a vallások ellentéteit, és hogy jóakaratú embereket hozzanak össze, bármi is legyen a véleményük,

együtt kívánják tanulmányozni a vallási és egyéb igazságokat és tanulmányaik eredményét másokkal is közölni óhajtják.

A kapocs amely õket összetartja, nem egy közös vallás hirdetése, hanem az igazság keresése, valamint az egyetemes testvériségben való hit. Azt vallják, hogy az igazságot tanulás, megfontolás, tiszta élet, a magasztos eszmék iránti odaadás, cselekvés és szolgálat útján kell keresni. Az igazságot pedig olyan jutalomnak tartják, amelyre törekedni kell, mert az nem dogma, melyet tekintélyek kényszerítenek az emberre. Azt tartják, hogy a hit az egyéni tanulás vagy az intuíció eredménye kell legyen, nem pedig megelõzõje. Alapja pedig a tanulás és ne mások állítása legyen. Toleranciájukat mindenkire, még a békétlenekre is kiterjesztik, és ezt nem mint elõjogot, hanem mint kötelességet gyakorolják; a tudatlanságot meg akarják szüntetni, nem pedig büntetni. Minden vallásban az Isteni Bölcsesség részleges kifejezését látják, inkább a tanulmányozást ajánlják, mint az elitélést, inkább a gyakorlást, mint a térítést. Jelmondatuk a béke, céljuk az igazság.